rss

H & M azaz a két gézengúz

A mindennapokról, családról, barátokról, gondolatokról, gyereknevelésről, tapasztalatcseréről

mutáns vírusok

próbálok szépen fogalmazni...nagyon, de nagyon unom...

A múlt hetet végig betegeskedtük, igaz láz nélkül, de a hét köhögéssel és náthával telt. Nagy boldogságra a hét elején elkezdtük az ovit, erre tegnap mire megyek be?... ül az óvónéni ölébe,aki közli velem alvás után így ébredt, adtam neki Nurophent :S 39 fokos láza van. Mondom dejó :(  nem tudom mikor szabadulunk meg már ettől...A 25 gyerekből kb 10 ha jár oviba, csoporttárs nagyjából 2és fél hete otthon, ott ügyelet volt a kezdet, majd amiket felsoroltam , plusz hasmenés és hasonlók. Nem tudom milyen vírus ez ami tombol, de elég nehéz megszabadulni tőle, az biztos.

2010. 11. 25. | még nincsenek kommentek

írta: roseleaves

Ajándék tippek óvodásoknak

Ezt csak azért került megírásra, hátha valakinek nincs még ihlete és ezzel akár segítséget is kaphat. Persze minden gyereknek más az érdeklődési köre, de próbáltam valami hasznos dolgot keresni. Újra az ovis élményekhez kanyarodnék vissza, bocsi ha már unalmas e témakör, de most hogy itt töltjük a mindennapokat nehéz ettől elszakadnom. Ha szép idő van szerencsére kint vannak a szabadba viszonylag jó levegőn és elég sok kinti játék is van amivel játszhatnak.Így került előtérbe ez az ajándék ötlet.Történt ugyanis, hogy egyik alkalommal mikor hazafelé jöttünk az oviból, mesélni kezdte a fiam, hogy anya képzeld, gördeszkáztam. Mondom, hogy hogy gördeszkáztál? Van ilyen az oviban? Aztán szó szót követett míg nem rájöttem hogy ez a gördeszka valójában egy négy kerekű roller féleség , inkább hajtánynak mint rollernek nevezném, de imádja. Na , mit nekem, el is kezdtem keresgélni. Gondolkoztam 3 avagy 2 kerekű legyen-e, de utóbbi mellett döntöttem. Egyensúly érzékkel nincs baj, vagy ha lenne is majd ez helyre teszi. Szóval sok honlapot megnéztem, műanyagot találtam elég sokat, de az nem időtálló és hát az sem hátrány ha következő évben nem a kukában landol. Ezen okból inkább valami masszívabbat kerestem , így lett alumínium. Szerencsémre egy olyan jópofa megoldást találtam ami 2in1.-ben. Most biztos sokan kikerekedett szemekkel olvassák ezt, de valóban létező dolog. Nem csak roller hanem felcsatolható sítalpakkal is rendelkezik. Így hóban és szárazon is használható, tartós mivel az alumínium nem rohad el, nem rozsdásodik és masszívabb is mint műanyag társaik. Mindenkinek csak ajánlani tudom, ha mozgékony, aktív gyerekei vannak.

2010. 11. 20. | még nincsenek kommentek

írta: roseleaves

Ajándék dömping

Kinek kisebb, kinek nagyobb a család , de akár hogy is van, mindig fejtörést okoz hogy mivel lepjük meg szeretteinket. Régen ezzel legalább nem sok gond volt, az együttlét, a családdal töltött idő, akár nagyszülőkkel-vagy anélkül. Ez volt a fontos. Készítettünk vagy rajzoltunk valamit a szüleinknek, netán aprósággal leptük meg. Ma a felgyorsult világban, a boltok polcain temérdek játék sorakozik. Ilyen tájt jobb nem gyerekkel menni vásárolni. Mindent meg akarnak venni, nézni, ez is meg ez is jó lenne :) A Jézuskának írt levélben, amit fiammal egyetemben kezdtünk el írni, egyszerűen lassan nincs vége. Amit lát a tv-ben vagy a mesék szüneteiben... követhetetlen. Ebből igaz nem csinálok gondot, mert a kigondolt és hasznos ajándék már szerencsére megvan. Bár segédként bőszen írogatom amit a listán fel kell tüntetnem. Ez egy aranyos történet amúgy, és jó móka is egyébként. Igaz vallástól függ ki hogyan éli meg és kinek mit is jelent a Karácsony ünnepe. Ebbe nem akarnék belefolyni, de nálunk ezen indíttatásból, és a megismertetés okáért kezdtük el írni a kívánságokat, no meg egy mesekönyv kapcsán. Zokni, a kis holló története adott alapot ennek, aki éjnek éjjelén írta a kívánságait... A mesét azért nem mesélem most el :) D  Ezt a kis játékot játszva legalább megtudjuk mi is az, amit nagyon vagy kevésbé szeretne gyermekünk, akár a nagyszülőknek is lehet tippeket adni, ne valami hasztalan játék kerüljön a fa alá. Így elkerülendő az a hiba, hogy olyan ajándékot veszünk esetleg ,amit inkább magunknak szeretnénk mint sem a gyereknek  :-)

2010. 11. 20. | még nincsenek kommentek

írta: roseleaves

Bacik hada

Ez a fránya vírus minket sem hagy nyugodni. Már jó pár hete annak, hogy egy hét kiesett az ovis időszakból. Enyhe láz egy napig, köhögés. Sikeresen túllendültünk ezen, majd következett egy hét nyugalom. Aztán újra ovi a hét elején még semmi a hét végén már azzal fogadott az óvónő, hogy Márk panaszkodott, többször is, hogy fázik. Aznap még nem volt tünet, de másnap egészen estig szintén semmi, majd éjjel sírás, ült az ágyban , arca piros..naná hogy láz. Szerencsére nem volt komoly, így reggelre lement majd ez az állapot meg is maradt, viszont párosult náthával és köhögéssel. Visszaestünk. Most azonban kevéssé volt szerencsés azon okból, hogy a hugi a múltkor kisebb orrfolyással megúszta, de erősebbnek bizonyult a jelen, vagy inkább most tört benne elő a bujkáló baci. A lényeg egy napig enyhén lázas volt, azóta meg köhögés és nátha nála is, persze magamat se hagyom ki a sorból. Még egyszer sem sikerült kikerülnöm ha betegek lettek. A körünkben sokan panaszkodnak, vagy az enyhe idő kedvez a tomboló vírusoknak, nem tudom. Mindenesetre érdemes egy kicsi immunerősítés, mindenkire ráférhet.

2010. 11. 19. | még nincsenek kommentek

írta: roseleaves

A nemevésről

Soha nem volt jó evő a fiam, már kicsinek sem. De mégis megette ami kellett neki. Most hogy közeledett az ovi próbáltam azt a menetrendet tartani ami az ott beállított ,megszokott. Mondanom sem kell, mi lett belőle. Itthon egyszerűen nem evett vagy ha elkért valamit, három falat után közölte, mégsem kérem. ez ment egész nap, én meg hülye szerettem volna ha végre eszik valamit, valami normálisat. nem engedtem neki a kinder szeletet, nem tömtem kakaóval sem. Reggel egy kis bögrével kap mint eddig is, és este is már rég nincs csak tej lefekvés előtt. Szóval nem értettem miért csinálja ezt. Azt megfigyeltem hogy itthon, a nagyiéknál, a kerinél is mást enged meg magának. vagy láttam rajtam hogy ideges leszek és ezért csinálja nem tudom, nem jöttem rá. Gondoltam esetleg nekem szól valamiért, igyekszem rá figyelni, de ezek szerint valami mégsem jó. Vagy magyarázható az új közeggel, vagy a határok feszegetésével...mindenesetre rettentő nehéz és kiborító.Ha együtt ültünk le enni, akkor is ez volt, tehát nem az van, hogy nem eszem vele egy asztalnál. gondoltam biztos a hugi miatt, hogy a kicsinek még segíteni kell, neki is próbáltam de elfordította a fejét. A napokban sikerült újra lebetegedni így most jobb a helyzet, eszik de persze sosem akkor mikor tálalok.Vagy csak a töredékét, aztán most alvás ,majd jön tutira hogy éhes... Valakinek valami hasonló tapasztalat vagy ötlet???

 

2010. 11. 16. | még nincsenek kommentek

írta: roseleaves

Ovi második felvonás

Az előzőekben leírtak szerint szerencsétlenségemre ,majd szerencsémre, sikerült egy helyet találnom a kis -nagyfiamnak. Egy barátnőm kislánya nem messze innen a máriaremetei templomnál lévő óvodába jár. Jött egy gondolta és hát elkértem az ottani vezetőség telefonszámát, majd kaptam is egy időpontot. Kicsit kétkedve fogadtam, mert sokat nem tudtam a konténeroviról. Kicsit sajnáltam amiért nem sikerült az előzőekben megtekintett ovikba bekerülni, de őszintén mondom, már nem bánom, sőőőt. Egy férőhely volt amit fel tudott ajánlani a vezető óvónő és természetesen elfogadtam. Véletlenül sem akartam hogy kihagyjon még egy évet. Igaz, a kicsivel itthon vagyok, de őszintén szólva láttam már rajta hogy kell a társaság. Itthon már nem kötötte le semmi, kellett a változás, mindenféle szempontból. Elsősorban a nemevésével hozott ki a sodromból és hát mire jó az ovi, ez is rendeződik valamelyest. (Erről majd más vonatkozásban. ) A kezdeti napok engem is megviseltek, bár nem mutattam kifelé. Volt olyan nap az elváláskor mikor nem akart elengedni, csak szorította a nyakam és olyankor nehéz volt megállni hogy ne legyen könnyes a szemem. De ezek ellenére mondhatni zökkenő mentes volt a beszoktatás. Az első héten minden nap nem túl korán, de olyan 8 óra magasságában ott voltunk, beültem játszani,közben megreggelizett, megmutatták mit hogyan kell , szoktak csinálni. Pohár, tányér hova kerül, a megérkezéskor mindenki a jelét felteszi a falra. azon a héten alulra került a kis hajó,mi még nem aludtunk akkor ott. Ettől jobban tartottam. A hét hamar elszaladt, a pajtások megrohamoztak mikor beültem. Volt aki a könyvet hozta hogy olvassak neki, volt aki kérte játsszak vele, szegény Márkra majd hogy időm nem volt, és hát miatta ,érte voltam ott. Kedvesen elhessegettem a gyerekeket, mondván hogy a Márkkal szeretnék most lenni. Igyekeztem minden nap este megbeszélni a történteket, meséltem anya mit szeretett az oviban, mit csináltam akkor,mikor ennyi idős voltam. Imádtam a mókuskereket hajtani,ami sajnálatos mód már nincs :( Aztán erősítettem benne , nem is olyan rossz dolog ez az ovi, az ottalvás. Próbáltam felvezetni neki. minden nap elvittük magunkkal a kedvenc takarót, de nem vittük sosem be. Aztán a kezdeti napok után alvás még nem volt, viszont nekem se igazán volt ez a felállás kedvező két szempontból sem. Az egyik, mire elhoztam ebéd után , még játszótér is kellett persze, aztán csak szenvedés volt az elalvással itthon. A hugi meg totál kiesett a ritmusból. Azért az első időkben igyekeztem arra is törekedni ,hogy ha mentünk csak vele menjek, hugit nem vittem se reggel, se amikor érte mentem. Hogy azt érezze most csak Ő van :) A következő héten reggel mentünk a megszokott menetben, aztán mielőtt kiszálltunk hozta a kis takaróját is. Azt mondta: anya,ma szeretnék itt aludni. Aztán megbeszéltük,hogy ha mégsem szeretné az óvónéni szól, és megyek érte. Szerencsére nem volt gond, csak elmondásból tudom, délben még egyszer megjegyezte hogy mégsem akarna ott maradni, de aztán, jó nagyot aludt :) A napok így telnek most, hugival itthon , több szabadidővel és kicsit cicázós összebújással. persze napjában többször eszembe jut, most éppen mit csinálhat, hogy érzi magát.

2010. 11. 16. | még nincsenek kommentek
Kategóriák: gyerekek
írta: roseleaves

az a bizonyos...

...Óvoda :(

Hova is járjon a gyerek? Kell-e magasabb szintű oktatás? Milyen legyen az elvárás az óvodával szemben?...nos ezek a kérdések biztosan sokakat foglalkoztatott már. Én az ovi kérdésben kezdőnek számítok, de megdöbbenek a dolgok menetén. Az esetünkből tudok csak kiindulni ami a következőképp alakult. Nagy fiam szeptember hónapban született. A bölcsöde kérdést átugrottuk, hisz útban volt a tesó így nem volt kérdés, velem marad. Tanácsokat és az anyai ösztönre hallgatva jobbnak láttam ha együtt maradunk. Biztosan kényelmesebb lett volna ha én a kicsivel egyedül  otthon töltjük a nap nagy részét,de úgy gondolom ez az elszakadás épp elég, ha az óvodás korban kezdődik csak. Nagy törés lett volna a kis tesó érkezése és az anyától való egyidejű elszakadás.De ami a lényeg, idén eljött az idő az előjegyzésre. Májusban ennek eleget is tettem, majd júniusban a beiratkozás következett. Mindenhol azt hallottam a körzet , lakhely szerint történjen a jelentkezés mert kevés a hely, sok a gyerek. Környezetünkben 3 óvoda is van, de lakhely szerint jelentkeztem, mivel ott már jártunk is , láttam a belső környezetet, a játszóteret, a közeget. Nagyon megtetszett úgy éreztem ez jó választás. előjegyzésbe is vették a fiamat, majd elérkezett a szeptember és egy hátsó gondolat vezérelt hogy telefont kellene ragadnom. Így is lett, és a megbeszélt idő előtt, a napokban tettem ennek eleget. Jött is a fekete leves, miszerint nem nyertünk felvételt. Mondom jó de akkor hova tovább. Vagy novemberben nyíló bölcsi vagy jövőre próba indul ismételten. Ezen intelmek után egy barátnőm segítségével egy másik óvoda vezetőjével sikerült beszélnem. Természetesen ahova szerettem volna , ott sem volt hely, hisz így is 30 as a kiscsoport létszáma. Viszont egy helyet felajánlott. Bár elutazott pár napra így csak hétfőn tudok lépni ez ügyben, de ez is valami. Filóztam mi is legyen. beirassam -e oda, vagy majd jövőre próbálkozzam újra, de mi a garancia hogy lesz hely jövőre az áhított oviba! SEMMI! szóval nem egyszerű kérdés. Ha erőszakosabb lettem volna ahol most kaptunk helyet , megpróbálom májusban , talán biztosabb lett volna a helyzet. Egy csoportba járhatott volna a közös kis barátjával. No de csak azt tudom mondani aki ilyen előtt áll, inkább több helyre kérjen felvételt hátha szerencsésebb lesz és nem az utolsó pillanatban kell kapkodnia. mindenesetre hétfőn kiderül hogyan tovább. Hallomásból tudom van olyan gyerek aki októberben tölti a 3.évét és felvételt nyert már, van ahol 4 hely is szabad , de mégsem, mert előjegyzésben vannak és csak januárban élnek vele.Aki meg időben és hely szerint kéri a helyet az menjen ahova tud. Protekció, anyagi jólét fejében, vagy fogalmam sincs mi szerint mennek a dolgok.Mindenesetre érdekes a helyzet.Ki érti ezt?  Én, nem.

 

2010. 09. 10. | még nincsenek kommentek
Kategóriák: gyerekek
írta: roseleaves

Vasárnapi kiruccanás- Tschu-Tscu vonat

Egy barátnőmmel előző este folytatott beszélgetésünk után, én is kedvet kaptam egy kis kiruccanáshoz. Elmesélte, hogy Esztergomban jártak, ahol vonatoztak. Csodálkoztam is, mert nem a piros gyorsról volt szó, hanem gyerekvonatról. Fogalmam sem volt, miről beszélhet, hisz párszor már jártam Esztergom városába, nem olyan rég a fürdőbe, a Bazilikánál is, de vonatozásról még nem hallottam. Így jött az ötlet ,no és a kíváncsiság is egyben, ha szép idő lesz vasárnap, ellátogatunk ismét. Régen, mikor még csak ketten voltunk, sokat jártunk át Párkányba. Volt egy hely ahol többször megfordultunk, finoman főztek és hát a sztrapacska számomra kihagyhatatlan, fehér káposztasalátával. Szóval már csak a nosztalgia miatt is vágyódtam. El is jött a másnap. gyerekek összeszed, bepakol és már indultunk is. Kicsit elcsúsztunk időben, de szerencsére a kicsi alvása az autóban oda és visszafelé is megoldódott. Elég meleg is lett, annak ellenére, hogy nem mondtak kánikulát. A hídnál letettük az autót és felsétáltunk, egész a Bazilikáig. Fogalmam nem volt honnan indulhat ez a csodavonat, de a parkoló részre saccoltunk. Ott néhány áruson kívül nem sok látnivaló volt, megkérdeztem merre tovább. Szerencsére a parkolón túl épp a Bazilika bejáratától indul. Kissé tartottam attól,hogy a gyerekek majd jól elfáradnak, de őszintén szólva, onnan sok volt gyalog. nem nekünk, csak ha gyerekestül akarna az ember odamenni. Nagy volt az öröm, fiam arcára kiült a mosoly...épp bent állt. Mikor közelebb értünk, láttam, hogy erre már esélyünk sincs felférni. A bácsi készséges volt, tájékoztatott minket, hogy a kolléga már egy negyed órája úton van és hamarosan jön a váltás. Hát ennek örültem, mert dél körül járhatott már és a hőség nem került el minket sem. A túloldalon állt egy másik vonat, üresen. Pár perc álldogálás után láttam, hogy néhányan a szemben álló vonatra ülnek fel. Átszaladtam és megkérdeztem mikor indul. Szerencsére az Úr azt mondta pár perc. Így intettem a férjemnek és a gyerekeknek, majd készségesen megvárta míg felpakolunk és szó szerint már indultunk is. Nagyon élveztem én még sosem ültem ilyenen. Jó volt nagyon. A vonat átment Párkányba ott megáll a sétánynál lévő parkolóba. Le is lehet szállni, de mi most ezt kihagytuk, elég fáradt volt a Márk már így is. Igazán semmi mást nem hallottunk csak hogy mikor eszünk már fagyit  :)... Élvezte, hogy együtt lehettünk és persze én is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2010. 08. 26. | még nincsenek kommentek
Kategóriák: gyerekek
írta: roseleaves

Akikről szól majd ez a blog

H- azaz Hannus

Hannus, Hanna Banna, Buginyúl :)

ezek a becenevek félig a tesótól származnak, félig meséből keresztezve alakult ki.

Hannus a héten lesz 10.hónapos és

Márk aki hamarosan 3 éves lesz

 

 

 

 

 

 

 

 

2010. 08. 17. | még nincsenek kommentek
Kategóriák: gyerekek Címkék: Gyerekek
írta: roseleaves

A blog újra indul

Sok sok kihagyás után, más néven, újra indítottam blogomat. Akik régen olvastak azok tudni fogják hol keressenek, akik friss látogatók...üdv itt :-)

2010. 08. 17. | még nincsenek kommentek

írta: roseleaves

régi bejegyzések | a blog kezdőlapja

copyright | design: Beau de Noir, fotó: Irum Shahid (sxc.hu), freeblog sablonosítás: Amby

fel